Masfel orat vartam ma reggel egy arabra, s mikozben magamban szitkozodtam (mivel persze en vagyok ugye a hulye, hogy komolyan veszek egy arabbal megbeszelt idopontot) megfogalmazodott bennem, hogy erdemes lenne errol ide irni a blogba, mert tanulsagos, es nem art ezzel tisztaban lenni arab szakosoknak es az arabok irant erdeklodoknek.
Tehat.
Monda a magyar: "Ha mar lud, legyen kover", "Ha mar kesunk, sokat kessunk" - es hasonlok. Igen. Nade a magyar tudataban van annak, hogy o kesik! A magyar szamolja a perceket, hogy "jesszus, szegeny ott var ram", es kozben sms-ekkel bombaz, hogy "7 es fel perc, es ott leszek, mar csak 2 keresztezodes, sietek". Ehhez kepest az arabnak ez nem villan at az agyan. Annak sem mindig van tudataban, hogy egyaltalan kesik. Neki valahogy nincs mihez viszonyitani, mert az ido fogalma is, mint olyan - Einstein utan szabadon - RELATIV, o nemes egyszeruseggel elindul ugy nagyjabol idoben (=negyed oras kesessel), es talan, ha jo napja van, es a kedvesebbik tipushoz tartozik, akkor indulas elott meg felhiv, hogy "5 perc es ott vagyok" (= mindjart elindulok).
Es kozben en varok, varok, varok, Godot-ra varok, de leven, hogy tudtam elore hogy arabbal talalkozom es kesni fog, volt nalam zene, konyv, reggeli. Egy ora varakozas utan gondoltam, felhivom: "5 perc es ott vagyok" volt a valasz - szoval meg felora, nem baj vegulis Rackeve szep varos, addig megyek egy kort a Duna parton.
Es mikor vegre megerkezik, a fulig ero mosolya elarulja, hogy nem hajlando tudomasul venni, hogy csak masfel orat vartam ra, (dehat mi ez ahhoz a 2 evhez kepest, amig o Nemetorszagban volt?), se bocsanatkeres, se erdeklodes, hogy mivel toltottem az elmult masfel orat, aztan atolel, hogy de reg latott, hogy megnottem, mi van velem, de jo, hogy itt vagyok stb.
En meg nem tudom, hogy kire haragudjak. Ra, mert kesett, es ha idoben szol, meg alszom egy orat, vagy magamra, amiert meg mindig pontos vagyok, noha tokeletesen tisztaban vagyok azzal, hogy ezt a fogalmat a mediterran nepek (nemcsak az arabok, a gorogok sem) egyszeruen nem ismerik, vagy ha van rola halvany fogalmuk, azt se veszik komolyan.
Valamiert nekem meg mindig fontos a pontossag (akarmennyira is magamenak tudom az arab mentalitast), es noha lelkem egyik fele kialtozik, hogy en is varassam meg bosszubol, legkozelebb jo 2-3 orakkal a klienset, a masik fele azt sugja, hogy maradjak hu az elveimhez, a pontossag igenis kiralyi ereny, es tiszteljem meg a masikat azzal, hogy nem varatom meg egy perccel sem. Na persze csak azt kene megtisztelnem ezzel, aki meg is erdemli - jo, hat van meg mit tanulnom nekem az elet nagy dolgairol.
Az a legnagyobb baj, hogy az allando kesesuket nem lehet szovatenni, mert nekik ez a termeszetes. Az olyan lenne, mintha tolunk megkerdeznek, hogy "miert nem kestel fel orat, hat nem raerunk?". Nem tudok erre mar mit mondani, nekik ilyen a tarsadalmuk, igy kell oket szeretni es elfogadni, kesz.
