A regi neve nekem jobban tetszik, de ma Baki-nak hivjak Azerbajdzsan fovarosat.
A wiki szerint Baki nepessege 1.240.000 fo, agglomeracioval 2 millio folott van. Kulturalis, kereskedelmi kozpont, mint altalaban minden fovaros.
Megjegyzes: remelem orientalista kollegak tudjak, hogy a legtobb azeri nem Azerbajdzsanban, hanem Iranban el. (=az irani Azerjbajdzsan).
Tortenelmerol roviden annyit, hogy az okortol kezdve lakott hely, a 12. (!) szazadtol exportalt olajat a Kozel-Keletre - legalabbis Marco Polo beszamoloi szerint -, a szafavida korban pedig Perzsiahoz tartozott (1501-tol 1747-ig). A szafavida Nadir sah halala utan onallo kanatus jott letre, melyet nem sokkal kesobb egy erosebb kanatus reszeve csatoltak, kesobb torok, majd orosz kezre kerult. A cari Oroszorszagnak kellett volna az egesz Kaukazus terulete, ezert sokaig harcban alltak Perzsiaval. Neha bevonultak az oroszok, aztan kivonultak, ez ment 1813-ig, amig vegul a Gulisztani Egyezmeny ertelmeben az Orosz Birodalom resze lett.
Baku, Nizami Metroallomas
1840-tol az Orosz Birodalom kozigazgatasi egysege, nem veletlenul. 1823-ban nyilt meg az elso petroleumgyar, es a varos az olajkitermelesnek koszonhetoen ebben az idoszakban gyorsabban novekszik es fejlodik, mint London vagy Parizs.
Bakuban Ludwig Nobel (Alfred Nobel batyja) vasarolt olajerdekeltsegeket 1882-ben, a bakui olajmezok legalabb annyira fontosak voltak mint texasi testverei.
1879-ben mar tengeralatti tavirokabel kototte ossze a krasznovodszki taviroallomassal, 1886-ban pedig mar telefonvonala is volt. 1899-ben lovasut uzemelt, melyet 1928-ban autobuszok valtottak fel.
Baku latkepe a 19. sz. vegen
Az 1860-as evektol kezdve sorra epultek itt az olajfinomitok.
1873-tol ugrott meg a kitermeles, amikor Baku kornyeken felepult a Fekete Varos, melyet a Nobel fiverek hoztak letre. Alfred Nobel vagyonanak egy resze bizony a bakui olajbol szarmazik. Nesze neked Nobel-dij...
Tankerek epulnek, melyek olajszallito hajok, majd 1877-ben elkeszul az elso olajvezetek a Fekete Varos es Sabunchi olajmezoi kozott.
Rotschild 1883-ban alapitja meg a Kaszpi - es Fekete-tengeri Olajipari es Olajkereskedelmi Tarsasagot. 1886-ban Mengyelejev konyvet jelentet meg a bakui olajrol.
1897-1907 kozott megepul a vilag akkor leghosszabb olajvezeteke: 885 km tavolsagban kototte ossze Bakut a gruz Batumi varosaval (Batumi fekete-tengeri szabadkikoto volt), a vezetek a Transzkaukazusi Vasuttarsasag birtokaban van.
1899-1901-ig Baku a vilag vezeto olajkitermeloje, evi 11,5 millio tonnat termel (az USA 9,5-t).
Bakuban 1911-ben letesult az elso forgofejes forrasu kut.
1918-ban egy hatalmas aldozatokkal es tuzvesszel jaro pusztitas soport vegig a varoson es kornyeken, 1200 ember halalat okozva.
1920-ban bevonultak a bolsevikok, az azeri olajkincs pedig a Szovjetunio reszekent letezik tovabb. Allamositottak az olajkutakat, elozo tulajdonosaik pedig kenytelen voltak a kornyek orszagaiba menekulni.
Az azeri olajat gyogyaszati celokra is hasznaljak. Naftalan varosaban olajfurdo, szanatorium is uzemel, ahol izuleti gyulladasokat, borbetegsegeket, sebeket kezelnek. Az azeri koolaj gyogyhatasat mar Marco Polo is megemlitette. (Utana fogok nezni en ennek a Marco Polonak, gyanus, hogy mindenhol egy kalandor beszamoloira alapoznak, amik vagy ugy vannak, ahogy meselte, vagy nem.)
Baku ejszakai latkepe
Egy kicsit az az erzesem, hogy Baku valahol egy cipoben jar Irakkal. Ha nem lopkodjak szet ezt a ket teruletet, a vilag legszebb es leggazdagabb reszei lehetnenek. Bakut annak idejen az oroszok, Irakot az amerikaiak tettek tonkre. Es mennyire a fejen talaltam a szoget: Baku testvervarosa Baszra.
Na es mi szamomra a legfontosabb egy kikotovarosban??? 
Ugy bizony. A beach. :)
