A regeszek szerint is Damaszkusz a vilag legregibb, tobb, mint 6000 eve folyamatosan lakott varosa. Mint tudjuk, Sziria fovarosa, arabul Dimaskh, Sham. (الدمشك - الشام)
Az Omajjad mecset mar csak azert is egyedulallo kis bolygonkon, mert minden korban szakralis jelentosegu volt. A kezdetektol fogva kulonbozo vallasok templomaul szolgalt. A mai gyonyoru formaja az allando atepiteseknek koszonheto, ha az ember muveszettortenesz szemmel is korulnez, mindenfele stilus elemeit meglelheti.
Annak idejen az arameusok emeltek szakralis epitmenyt a varos kozpontjaban Hadad isten tiszteletere. Majd jottek a rumik (romaiak), es ugy dontottek, hogy ez matol Jupiter-templom. A keresztenyseg elterjedese idejen pedig nemes egyszeruseggel bazilika lett, a bazilikatol pedig nem messze allt a zsinagoga. Az elso evezred elejen jarunk, es mas nepek (gorogok, babiloniaiak, asszirok es perzsak is kepviseltetik magukat a varosban, sajat kulturajukkal es vallasukkal.
Iszlam varossa Damaszkusz igazabol a 8. szazadban valt, ekkor epitettek at mecsette a bizanci stilusu bazilikat. Az itt lathato kepek Apukam kb egy honappal ezelott keszitett felvetelei.
A mecsetbe valo belepeskor a noknek csadort nyomnak a kezukbe, amit kotelezo felvenni. Erdemes ezert sajat csadort vinni, hiszen ki tudja, hogy elottunk ki viselte a darabot, es hat tudjuk ugye, hogy a higienia a Kozel-Keleten erdekes fogalmakkal parosul.
Az egyetlen dolog, ami a mecset nyugalmat megzavarja, az a visitozva rohangalo kisgyerekek moraja, nincs mese, erre fel kell keszulni. Megjegyzes: szerettem volna en 5-6 evesen az Omajjad-mecsetben visitozni.
Ebben a mecsetben nyugszik Keresztelo Szent Janos (vagy valaki mas, de a kultusz szerint o), es Huszein ibn Ali feje. Ezekrol nincs kepem, de Huszein tortenetet elmeselem.
Huszein a siita iszlam masodik legfontosabb (helyesebben legfontosabb) alakjanak, Alinak a fia. Ali a Profeta veje es unokatestvere volt, kivalo harcos, nemes erenyu ferfi, es mellesleg a negyedik Kalifa - a szunna szerint. A sia szerint az egyetlen kalifatusra jogosult kalifa, es elso imam. Tehat az o masodszulott fia Huszein.
Ekkoriban inkabb politikai, mint vallasi sikon letezett az iszlam, a kalifatusert pedig az omajjad csalad vetelkedett a Profeta leszarmazottai ellen. Ali 657-ben bekovetkezett halalaval egyidoben az omajjad csaladbol szarmazo Muawiya kalifanak kialtotta ki magat Damaszkuszban. Ali elsoszulott fiaval, Haszannal "megegyezett", hogy eletben hagyja, amennyiben azt vallasos szemlelodessel (es nem politikai tevekenyseggel) tolti. Haszan tehat bekesen imadkozott halalaig, ocse, Huszein viszont egy felkeles elere allt, amit a kalifa ellen szerveztek. Maga a felkeles helytelen elnevezes, csak az egyszeruseg kedveert hasznalom, a lenyeg, hogy volt egy csoport Kufaban (Irak), akik elindultak Damaszkuszba a kalifa ele. Sem celjuk, sem letszamuk nem tisztazott, annyi viszont biztos, hogy Huszein az elukre allt, amirol a kalifa tudomast szerzett, es egy jelentosebb sereget kuldott elejuk, szinten nem tisztazott, hogy milyen cellal. Kerbelanal futottak ossze a szalak, es vagy a kalifa, vagy egy helyi katonai vezeto utasitasara a kalifa serege lemeszarolta a harckepes ferfiakat, kozottuk Huszeint is. A fejet elvittek Damaszkuszba a kalifahoz, igy alakult ki az a szamomra morbid helyzet, hogy a teste Kerbelanal, a feje pedig az Omajjad-mecsetben nyugszik.
No es kik voltak az Omajjadok?
Az iszlam vallas megalakulasa utan, es terjedese kozben az alakulo muszlim kozossegnek vezetore volt szuksege. Elso korben Abu Bakr-t, majd Omart, Oszmant es negyedikkent Alit valasztottak utodnak, arabul kalifanak. Ali halalaval egyidoben, mint mar emlitettem, Muawiya kalifanak titulalta magat, s ezzel megkezdte az Omajjad uralkodok sorat. Oket kesobb, kb 750-tol az abbaszidak kovetik, akiknek szekhelye Damaszkuszbol Bagdadba kerul - node ez mar egy masik tortenet.
Damaszkuszban jart ismerosok, es modern utleirasok egyike sem kerul el 2 tenyt, melyet az elso kozott kozolnek a varosrol: az egyik a katasztrofalis kozlekedes. A masik pedig a mindenhonnan felbukkano minaretek.
